A növénytermesztés során alapvető fontosságú a megfelelő talajszerkezet elérése, amihez a Phylazonit is hozzájárul. A technológia azonban nem csak ebben nyújthat segítséget, csökkentheti a napjainkban egyre nagyobb kihívást jelentő klímaváltozás negatív hatásait is.
A kötött talajaink miatt próbáltuk ki először
A békési Agro-Déló Kft. telephelyére látogattunk el, ahol több évtizede használják a Phylazonit baktériumkészítményeket. Samu Gábor ügyvezetőt kérdeztük az eddigi tapasztalatokról, napjaink és a jövő növénytermesztési kihívásairól, de mindenekelőtt arra kértük, mutassa be vállalkozásukat.
Társaságunk 1993-ban alakult a békési Egyetértés Termelőszövetkezet növénytermesztési ágazatából. Akkor még 4500, napjainkban viszont „csak” 2750 hektáron gazdálkodunk. Termesztett növényeink az őszi búza, őszi káposztarepce, napraforgó, kukorica, csemege- és silókukorica, és 50-100 hektár körüli lucernaterületünk is van.
Cégünknél 45 fő dolgozik. Ez a szám talán túlzásnak tűnhet ekkora területhez, viszont egy szarvasmarhatelepet is ellátunk tömegtakarmánnyal (silókukorica lesilózva, széna és szalma), és az ott képződött szervestrágyát is mi szórjuk ki a területeinkre.
Réti agyagtalajaink jellemzően erősen kötöttek (az Arany-féle kötöttségi szám 55-65 között mozog), ami nehezíti a művelést. Az aranykorona értékük viszont jónak mondható, 20-32 között mozog.
A talajszerkezet javul, a szármaradvány pedig gyorsabban lebomlik
Mióta alkalmaznak baktériumkészítményeket, hogyan ismerkedtek meg a Phylazonit termékeivel?
A baktériumkészítményeket a talajaink kötöttsége miatt próbáltuk több évtizeddel ezelőtt. Először csak kisebb területen alkalmaztuk táblán belüli kezeletlen kontrollal annak érdekében, hogy láthassuk a különbséget. 3-4 év múlva jelezte a traktorosunk, hogy a tábla egy részén könnyebb szántani: ide juttattuk ki a Phylazonitot. Ezután mind nagyobb területet kezeltünk Phylazonit készítményekkel, és mára csak a lucerna kivétel ez alól.
Összességében elmondhatom, hogy a talajbaktériumnak köszönhetően könnyebbé válik a művelés. Javult a talajszerkezet, ami előnyösen hat a víz-, levegő- és hőgazdálkodására is, ráadásul a szármaradvány is gyorsabban lebomlik.
A jövőben várhatóan a klímaváltozás állítja nagy próba elé a növénytermesztési ágazatot. Fel kell készülnie az aszályra és a hirtelen lehulló özönszerű csapadékra egyaránt, de mi hiszünk abban, hogy a Phylazonit technológiával ezzel is könnyebben megbirkózunk.
A talajoltóval eredményesebben gazdálkodunk
Hogyan illesztették a technológiájukba a Phylazonitot?
Mára szinte minden eszközünket felszereltük a technológiához szükséges kijuttatóval, s számos művelet során alkalmazzuk. Nem igényel komoly gépfejlesztést, a kijuttatóegységek akár házilag is gyorsan felszerelhetők.
A Phylazonit Tarlóbontó kijuttatásával ősszel búza vagy napraforgó után tárcsázással egy menetben felgyorsíthatjuk a szármaradvány lebontását. Fontos, hogy a baktériumkészítményeket valamilyen talajműveléssel egy menetben juttassuk ki, mert talajba dolgozás nélkül napsugárzás hatására az élő baktérium egy része elpusztul.
Tavasszal pedig a kukorica és a napraforgó vetésével egy menetben dolgozzuk a talajba a Phylazonitot.
Használnak más Phylazonit termékeket is?
Igen, például az Energia Humin lombtrágyát, ami a benne lévő huminsavnak és a komplex mikroelem tartalomnak köszönhetően fokozza a növény egészségét, hozzájárulva a termés minőségének és mennyiségének növeléséhez is. Tavaly csemegekukoricában alkalmazva rekordtermést értünk el.
A Phylazonit Talajoltó pedig növeli a tápanyagfelvételt. Tavasszal hűvösebb időben a kukoricában foszforhiány léphet fel, amit képes ellensúlyozni ez a baktériumkészítmény.
A technológia a környékbeli gazdálkodók körében egyre elfogadottabb, mind többen fedezik fel jótékony hatását. Az időjárásra és a felvásárlási árakra nem gyakorolhatunk hatást, ezért a termelési színvonalunkat kell növelni, amibe jól illeszkedik a Phylazonit technológia. Mi hiszünk benne, ezért is alkalmazzuk ilyen hosszú ideje.
Köszönöm a beszélgetést! További sok sikert kívánok Önöknek!
